Kevés ember tud igazán közel kerülni hozzám. Szerintem mondjuk ez minden embernél így van, csak kevesen veszik ezt észre, mivel manapság rengeteg a felületes kapcsolat. Sokaknak ez megfelel. Nos, nekem egyáltalán nem. Emiatt sokszor érzem magam egyedül, még akkor is, ha vannak körülöttem.
Van egy belső énem, aki csak ritkán jut szerephez. Akkor tud csak felszínre jönni, ha a többi maskarám épp házon kívül van. Sajnos ez van. Mint mondottam, kevés emberrel érzem magam jól, ezért a legtöbbször alkalmazkodom. Amolyan szociális kaméleon vagyok. Sokszor olyannak tűnhetek, mint a környezet, de valójában teljesen más vagyok. Beleolvadok a társasági normákba. Egyelőre nem tudom, hogy ez jó e. Majd csak kiderül. Addig is a legtöbb embernek láthatatlan vagyok. Ha akarok huss, eltűnök.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése