Eseménytelenség te drága, még jó hogy messziről elkerülsz. Bocsáss meg, de hű társnak nem fogadnálak téged. Mert mindig kell hogy történjen valami.
Ahogy most is. Ismét egy küszöbön állok és teljesen ismeretlen dolgok várnak rám. A döntés a kezemben van. Beléphetek és felfedezhetem ami rám vár, de akár kint is maradhatok. Csak egy elegáns hátraarc és viszlát. Elgondolkodtató. Hogy félek-e? Nem tudom. Kellene? Csak remélni tudom hogy nem. De jelenleg most úgy vagyok, hogy megvagyok. Miért változtatnék ezen? Miért rontanám el a jelent azzal hogy elé megyek a jövőnek? Miért dobnám el a gondolatot, hogy csodálatos dolgok várnak most rám? Hisz a jelenlegi helyzet ezzel IS kecsegtet. Viszont igen, ott a másik oldal: a csalódás. Most jó, de lehet hogy rosszabb lesz. Megéri a kockázat? Megéri feláldozni a gondolatát a jó dolgoknak a még jobb reményében? Két lehetőség, két eshetőség, két végkifejlet és mégis csak az egyik történhet meg. De melyik? Nos, úgy döntöttem, hogy ki fogom deríteni, bármi is történjék.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése