Az írás maga

Serceg a papír
vonaglik a fény,
van akinek
ez mindent megér.
Akarsz-e te is
olyan lenni?
bút, bánatot
elfeledni.
Papírra veted
hisz megteheted,
ez a felejtés
egy módja.
Ha nem is segít
gondolj arra:
nincs ki
megtorolja.
Terhed enyhül
minden sorral,
még örömöt is
hozhat,
ha szavaidat
olvassák,
s bólogatnak:
jól van.
Erre vágysz
én tudom jól,
mert lelked
sziluettje,
örömtáncot lejt
veled,
s gyönyörködik
benne.