2010. július 29., csütörtök

Papercut



Nem vagy más mint papírlap,
csak egy darab fecni.
Boldogságod nem volt sok,
talán csak egy percnyi.
Kitéptek vagy kivágtak,
nagy különbség nincsen.
Csak míg kellettél szerettek,
addig volt meg minden.
Volt jó helyed egy szép lapon,
tán rózsaszín betűkkel,
írtak reád s nem sejtetted:
csak játszottál a tűzzel.
Játszottál biz, hisz elhitted,
hogy ez lesz majd ez élet.
Csalódott vagy és meggyötört,
lám utolért a végzet.
Nincs visszaút, kidobtak már,
nem kellesz senkinek,
el kell fogadd, könnyebb lesz úgy,
téged nem néztek semminek.







Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése